A magyarok többsége túlbecsüli a kiberbiztonsági ismereteit 

A Mastercard legújabb kutatása rámutatott, hogy tízből kilenc fiatal nehezen átverhetőnek tartja magát, de a nem tudják reálisan felmérni a digitális biztonsággal kapcsolatos ismereteiket. A magyarok mindössze 15%-a használ fizetős biztonsági szoftvereket.

Bár sokan tisztában vannak a kiberbűnözés különböző formáival, a gyakorlati védekezés jelentős hiányosságok vannak. A magyarok majdnem fele már vált csalás áldozatává – derült ki a Mastercard legújabb felméréséből. A portálunkhoz eljuttatott, friss, ezer fő megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás arra fókuszált, hogy a kitöltők felismerik-e az öt leggyakoribb adathalászati módszert, amelyekre az egyre gyakoribb digitális átverések többsége épül. A felmérést a Mastercard megbízásából az AtlasRise! és a Scale készítette: a kutatók arra megállapításra jutottak, hogy a magyarok sokkal többet gondolnak a saját kiberbiztonsági felkészültségükről tudatosságukról, mint amilyen gyakorlati képességeik vannak e területen.

Vadászat az adathalászatra

A kutatás megállapította, hogy az adathalászat több típusa is ismert a magyar lakosság körében, különösen az adathalász SMS-ek, amelyekkel a válaszadók 60%-a találkozott.  Ennek ellenére, amikor valós és csaló üzenetek megkülönböztetése volt a kutatás feladványa, a résztvevők 33%-a nem tudta helyesen azonosítani a csalásokat. A Marketplace-en küldött valótlan üzeneteket a válaszadók közel fele nem ismerte fel egyik vizsgált korosztályból sem. A csomagküldéses csalásokat a tesztben résztvevők 60 százaléka ismerte fel, 40 százalék nem tudta megkülönböztetni a „valódi” üzenetektől.

Túlbecsült képességek

A kutatás azt is határozottan megállapította, hogy a fiatalabb korosztály, különösen a 18-29 évesek, hajlamos túlbecsülni saját kiberbiztonsági ismereteit. Míg a fiatalok 90,5%-a magabiztosnak érzi magát a digitális fenyegetésekkel szemben, a kvíz eredményei azt mutatják, hogy valójában 63%-uk digitális higiéniája nem megfelelő. Ezzel szemben a 60-65 évesek 32%-a rendelkezik átlagosnál jobb digitális ismeretekkel, de csak 37%-uk érzi magát felkészültnek. Ez arra utal, hogy a magas szintű elméleti tudás nem feltétlenül jár együtt a gyakorlati védekezési képességekkel.

Érdekes adat, hogy a válaszadók többsége (53%) inkább saját pénzintézetétől várna tanácsot kiberbiztonsági kérdésekben, de a barátok és a család is fontos szerepet játszanak a segítségnyújtásban (30%), a munkáltatójától a válaszadók 10%-a vár ilyenfajta felvilágosítást.

Első a kényelem

A Mastercard kutatása azt is megállapította, hogy a felhasználói élmény és a kényelem szempontjai általában megelőzik a biztonsági intézkedéseket. Az olyan biztonsági lépések, amelyek veszélyeztethetik a felhasználói élményt, finoman szólva sem népszerűek. A kétfaktoros azonosítást a válaszadók 20%-a túl bonyolultnak és időrablónak tartja. A kitöltők 33%-a használ biometrikus azonosítást banki applikációba belépéskor.

„A válaszadók mindössze 46%-a nem vásárolna olyan weboldalról, amelynek kinézete gyanús, és csak 38%-uk vásárolna utánvéttel onnan. Ez a megállapítás és az egész kutatás rávilágít arra, hogy bár a kiberbiztonsági tudatosság növekedett, de a gyakorlati védekezési képességek még mindig jelentős fejlesztésre szorulnak. Fontos, hogy a lakosság ne csak ismerje a veszélyeket, hanem hatékonyan tudjon is védekezni ellenük. bankok, cégek és hivatalos szervek szerepe kulcsfontosságú a lakosság edukációjában és védelmében” – mondta Nemes Máté, a Mastercard biztonsági szakértője.

Hozzátette, a kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy további lépésekre van szükség a kiberbiztonsági tudatosság és védekezési képességek fejlesztésében, hogy a magyar lakosság biztonságban érezhesse magát a digitális világban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adathalászat csak eszköze a bűnözőknek: az illegálisan megszerzett adatok segítségével a felhasználói fiókokat és identitásokat lopják el, amivel jelentős kárt okoznak a magánszemélyeknek és vállalatoknak is – épp ezért fontos, hogy a felhasználók ne önként adják meg adataikat.