Adószakértő: kiszámolva olcsóbb bankkártyával fizetni, mint készpénzzel

A készpénzhasználat számos rejtett költséget jelent, a bankkártyás fizetés gazdaságosabb, kényelmesebb és fenntarthatóbb. A digitalizált fizetési rendszerek terjedése csökkentheti a pénzlogisztikai és gyártási kiadásokat, a bankok is egyre több ösztönzőt kínálnak az elektronikus tranzakciók használatához. Gyüre Ferenc adószakértő, állandó szerzőnk írása igazít el a témában.

A fizetési rendszerek olyan tételeket tartalmaznak, mint a bankok közötti valós idejű elszámolási hálózatok, a fizetési infrastruktúra és a különböző tranzakciós módszerek. Ezek a rendszerek jellemzően bankkártyás tranzakciókból, banki átutalásokból és beszedési megbízásokból állnak, de nem kizárólagosan. 

Most a fizetési rendszereket vizsgáljuk meg, számunkra ezek a legfontosabbak, mivel ezek a lakosság igényeit szolgálják ki. 

• A bankkártyás fizetési rendszerek — mint például a hitel- és betéti kártyák — globális fizetési hálózatokon keresztül működnek. 

• A beszedési megbízásokat gyakran használják közüzemi számlák kifizetésére és az ismétlődő fizetések kezelésére, mivel ez egy automatizált fizetési mód, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos számára, hogy rendszeresen vonjanak le pénzt a számlájukról bizonyos szolgáltatások kifizetésére. 

• Az elektronikus banki tranzakció, amelynek elterjedése az internetbankok és mobilbanki alkalmazások növekvő népszerűségével járt. Az ügyfelek ezzel online fizethetik számláikat, küldhetnek pénzt és kezelhetik a bankszámláikat különböző eszközökön keresztül. 

A hagyományos fizetési rendszerek költségét nehéz a valóságban megfogni, hiszen számos olyan költség merülhet fel, amelyeket nehéz azonosítani. Gondoljuk például a GDPR miatt felmerülő díjakra, vagy az informatikai rendszerek energiaellátásra.

A fogyasztók oldalán megjelenő költségek a következők:

• a tranzakciót indító fél bankja által levont díjak 

• a fizetést fogadó fél bankja által levont díjak 

• számlavezetési díj 

• az ATM-ek használati díj 

• POS terminálok, kasszarendszerek díja
  

Így ösztönöznek a bankok 

Fontos megemlíteni, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak saját hatáskörben van lehetőségük egyedi szerződést ajánlani az ügyfeleiknek, amely előnyt a készpénzt használó személyek nem élvezhetik. De van még egy nagyon fontos előnye a bankszámlák használatának a készpénzzel szemben. Mégpedig az, hogy amelnnyiben ugyanúgy „áll” a pénz a bankszámlán, mint ahogy elméletileg állna a készpénz a lakásban, a bankszámlán elhelyezett pénz után jár — egy minimális — betéti kamat.

A bankszámla használata külön „támogatott” lehetőségnek is minősül. Ha a fogyasztó vállalja, hogy a készpénz helyett a bankkártyáját használja, vagy jövedelmét bankszámlájára utaltatja, akkor a bankok jellemzően elengedik a belépési költségeket, a számlavezetési díjakat, vagy például kedvezményt adnak a fogyasztói hitelekből. 

Ezek alapján jól látható, hogy a bankok is megtették és megteszik a szükséges lépéseket afelé, hogy a fogyasztókat a bankkártya és a bankszámla használat irányába tereljék, valamint, hogy ezzel egyidőben visszaszorítsák a készpénzhasználatot és csökkentsék a társadalmi költségeket.

A készpénzbefizetés és készpénzszámolás rejtett költségei és hibái 

Az ATM-en keresztül történő készpénz befizetése jellemzően 0,3-0,4 %-os költséggel jár. Ugyanakkor itt is van egy normál forintos értékben meghatározott minimum díj, ez jellemzően ezer forint. Ez olyankor keletkezik, amikor olyan alacsony összeget akar az ügyfél befizetni, hogy a százalékos díj nem éri el az ezer forintot. 

A készpénzszámolás, kasszázás egy olyan tevékenység, amely szinte 100 százalékban humán erőforrást igényel, ez azonban emberi okokra visszavezethető hibákat tartalmazhat, így plusz költségekkel járhat.

Ezt egy nagyon egyszerű példával szemléltetjük:

Ha egy adóalany saját maga számolja meg a készpénzt és vezet róla nyilvántartást, amit egy-egy helyen elront, és azt az adóhatóság kiszúrja, akkor a nem valós nyilvántartásért bírságot kockáztat. 

Rövid távon ezen hiba hatása talán nem mérhető a költségekben, mert esetleg még időben korrigálja a hibát az adózó. Ha azonban hosszabb távon nem derül ki a hiba, akkor a bírság kockázata megnő. 

A készpénzszámításból adódó hibákat két részre kell osztani. Az egyik a szándékosan elkövetett, a másik a nem szándékosan elkövetett hiba. A KSH publikácója alapján kijelenthető, hogy a készpénzszámításban elkövetett hiba szürkegazdaságba tartozó jövedelem lesz (feltéve, hogy az állam kárára hibáznak). A publikációból az is kiderül, hogy a nem szándékosan elkövetett hibák száma jelentősen kisebb (2%), mint a szándékosan elkövetett (98%).

Fotó: Gettyimages