Adószakértő: milyen előnyökkel jár a terminál használata? 

A Vállalkozóna adószakértője az előző részben bemutatta a ma elérhető fizetési megoldásokat hazánkban. Cikksorozatunk második részében most a terminál használatát járja körbe részletesebben. Te például tudod mi a különbség a tranzakciós díj és a forgalmi díj között? Gyüre Ferenc adószakértő tudja, és meg is írta.

A fizikai terminál sajnos még mindig nincs jelen minden kereskedelmi egységben. Egy ilyen eszköz használata komoly tervezést igényel, hiszen meg kell határozni, hány darabra van szükség, mekkora egy átlagos tranzakció összege, és mekkora éves forgalomra számít az ügyfél. Ez azért fontos, mert a szolgáltató ennek függvényében állapítja meg azt, hogy mekkora költséggel használhatja rendszert.

A költségek két részre oszthatók:

• Telepítési költség

Ez általában egy egyszeri fix díj, amely a fizikai POS terminálok számától függ, kisebb üzletek esetében nem ritka, hogy elég egyetlen terminál és azt díjmentesen telepítik.

• Használati költség

Ez annak a költsége (a vállalkozó oldaláról), hogy lehetőséget biztosítunk arra, hogy a vásárló nem készpénzzel fizet, azaz ez nem más, mint a készpénzes fizetés és „kártyás” fizetés végén megjelenő bevétel közötti különbözet.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a készpénzes fizetésnek ne lenne költsége, csak az máshol jelentkezik az üzletmenet során.

Egy ilyen készpénzes tranzakció egyébként a gyártási költségektől kezdőden jelentős többletköltséget jelent mind a vállalkozó, mind a fogyasztó számára.

A vállalkozónál plusz tételként megjelenik a „pénztár” nyilvántartásának az adminisztrációs terhe, a készpénzben tárolt pénzeszköz elvesztegetett betéti kamata, az adózásban jelentkező esetleges adóteher (KIVA használata). Ezek természetesen egyébként felfoghatók úgy, mint haszonáldozati költségek annak fejében, hogy a vállalkozó készpénzt fogad el.

Egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb.

A készpénz ára

Ezen a ponton érdmes kitérni vállalkozót potenciálisan terhelő költségekre és veszélyekre készpénzhasználat esetén.

• Kezelés és tárolás

Külön idő-és pénz ráfordítást igényel például pénztárgép és a széf használata. A pénztári adminisztráció során napi pénztárzárásra és készpénzforgalom nyilvántartására van szükség, ami idő-és munkaigényes.

• Lehetséges banki költségek

Készpénzbefizetési és felvételi díjak, utóbbi ráadásul a vevőkört is érinti.

• Adminisztratív és adózási költségek:

A készpénzes tranzakciók pontos nyilvántartása és könyvelése szükséges az adóhatóságok felé történő jelentéshez. Ez extra adminisztratív munkát és könyvelési költségeket jelenthet.

• Ügyfélvesztési kockázat

Ha korlátozzuk az ügyfélkör, az potenciális bevételkiesést jelenthet.

• Biztonsági kockázatok és költségek

Lopás esetén készpénz vonzó célpont lehet. Többletköltséget jelenthet a készpénz biztosítása is.

• Potenciális kedvezmények elvesztése

Több bank és pénzügyi szolgáltató kedvezményeket vagy visszatérítéseket kínál az elektronikus fizetési megoldások használatakor. Ezeket a kedvezményeket a készpénzes fizetéssel nem lehet kihasználni.

A számok nyelvén

Mi értendő még bele a használati költségbe terminál esetén? Több tételről van szó: egy minimum díj, egy tranzakciós díj, forgalmi jutalék, bankközi jutalék, kártyatársasági díj is, ezek többsége attól függ, hogy a gazdálkodó milyen szolgáltatótól vásárolja a terminált.

A tranzakciós díj egy fix állandó összeg (jellemzően 4-10 forint között alakul), nevéből adódóan tranzakciónként merül fel. A forgalmi jutalékot a POS terminálhoz kapcsolódó szerződésben határozzák meg, ez a tranzakció összegének meghatározott százaléka. Ez a százalék bankkártya típustól függ, mértéke 0,14%-0,4% között mozog, amennyiben Európai Unión (EU) belüli kártyával fizetnek. Az EU-n kívüli kártya esetében 0,8% körül alakul egy ilyen díj. A minimum díj pedig egy olyan tétel, amely akkor merül fel, hogy ha a korábbi kettő tétel nem ér el egy bizonyos összeget. A bankközi jutalék az elfogadó félre terhelt elektronikus fizetés díja, míg a kártyatársasági díj a kibocsátó kártyatársaság által meghatározott díj.

Tipikus példa, hogy egy unión belül kibocsátott kártyával a térségben olcsóbb fizetni, mint a tengerentúlon.

Példa: Ha egy EU-n belüli ügyfél 10 ezer forint értékben vásárol, akkor a fizetést terhelő fix díj átlagosan 7 forint, a változó díj 0,27% áltagosan, azaz 27 forint. Összesen tehát 34 forint a változó és a fix díj összege egy 10 ezer forintos tranzakciónak.

A költségek mérlegelése

Természetesen komoly mérlegelés szükséges ahhoz, hogy melyik szolgáltatót válassza a vállalkozó, hiszen a költségekben jelentős különbségek lehetnek. Figyelembe kell venni, hogy mely szolgáltató kínál támogatást, visszaküldést, elállási lehetőséget, év alapú vagy használat alapú kedvezményt és még sorolhatnánk. Mérlegelni kell, hogy vannak olyan konstrukciók, amelyek bérleti díj alapon biztosítják a POS terminált, és vannak olyanok, amelyeknél ez egyszeri költséggel megvásárolható. Egy bankfüggetlen POS terminál bérleti díja a POS terminál típusától függ. Jellemzően nettó 2500 és 4500 forint között mozognak. Egy bankfüggetlen POS terminál megvásárlásának ára is hasonló elven működik, mint a bérleti díj esetében, a típus meghatározó. Egy alap POS terminál 12 ezer forint körül már elérhető, míg a jelenleg legújabb terminál ára 100 ezer forintot is eléri.

E mellett mérlegelni kell, hogy a szolgáltatóknál egyedi ajánlatot kaphat-e a gazdálkodó, vagy előre meghatározott csomagok közül kell választani, mely esetben jelentősebb többletköltség merülhet fel.

A felmerült költségek természetesen elismert költségnek minősülnek, azaz független, hogy a gazdálkodó társasági adó, KIVA, vagy esetleg SZJA szerinti adóalany, a POS terminál költségét az adótörvény elismeri, azaz nem kell utólag azzal korrigálni.

Az mPOS és softPOS (ezzel egy későbbi cikkben foglalkozunk) terminálokat olyan esetekben lehet használni, amikor a gazdálkodó nem helyhez kötötten végzi a tevékenységét, hiszen a normál fizikai POS terminállal szemben ez mobillal kommunikál, és bárhova vihető. Természetesen az elv itt is ugyan az, hogy egy alap költséggel itt is számolni kell, amely azonban többnyire lényegesen kedvezőbb a fizikai POS terminálnál, plusz előnye, hogy ez nem helyhez kötött. Tipikus példa, hogy a büfékocsis értékesítő, vagy a piacokon áruló gazda ezzel a megoldással sokkal jobban jár, mint a fizikai POS terminállal, mivel ez mobilis, gyorsan és egyszerűen használható. A kártyaelfogadással járó költségek elismerésére ez esetben is ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a fizikai terminál esetében.

Mire számíthatunk a jövőben?

Minden gazdálkodónak alaposan meg kell fontolnia a saját üzleti igényeit és a rendelkezésre álló szolgáltatók kínálatát, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást. Az ideális döntés az lehet, amely nemcsak költséghatékony, hanem hozzáadott értéket is képes nyújtani az üzletmenet szempontjából.

A különböző terminálmegoldásokat kínáló szolgáltatók közötti verseny előnyös lehet a vállalkozások számára, mivel jobb feltételeket és személyre szabottabb szolgáltatásokat kaphatnak.

Emellett a technológiai fejlődésnek köszönhetően folyamatosan új funkciókat és lehetőségeket vezetnek be, ezek pedig még hatékonyabbá tehetik a kereskedők napi működését.