Borravaló kontra felszolgálási díj – mi a különbség? 

A nagyobb vendéglátóipari egységek az elmúlt időszakban sorra vezették be a szervizdíjat, vagy más néven felszolgálási díjat a számlázásukba, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy ez nem egyenlő a borravalóval. Utánanéztünk, hogy a fogyasztók hogyan vélekednek erről. 

 Fontos, hogy megkülönböztessük a borravalót és a szervizdíjat, vagy felszolgálási díjat. Az utóbbi kettő egy és ugyanaz. A szervizdíj a felszolgálásért számítható fel, emellett máshogy adózik, mint a borravaló. A jelenlegi szabályok szerint ugyan személyijövedelem-adót nem kell utána fizetni, de a munkáltatót járulékfizetés terheli.

A rendelet később olvashattok majd a Vállalkozóna honlapján is, érdemes lesz ezért is visszalátogatni hozzánk. 

A digitális megoldásokkal foglalkozó Hellopay részletes felmérést készített a közelmúltban arról, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a borravalóhoz (legyen az digitális, vagy hagyományos), illetve a szervizdíjjal kapcsolatban is felmérték a vásárlók attitűdjeit. E szerint a megkérdezettek 23 százaléka úgy is hajlandó borravalót adni, ha szervizdíjat is kell fizetnie, 35 százalék viszont már megfontolja ebben az esetben a plusz tarifát. 

A számla kiegyenlítésekor a bankkártyás fizetés mára mindennapossá vált, 70 százalék fizet bankkártyával, a fiatalabbak körében a mobilos fizetés aránya megközelítette az 50 százalékot, a borravalót viszont leginkább továbbra is készpénzben szeretik odaadni: a felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka adott így plusz pénzt a felszolgálónak. A digitális megoldást, és ezzel együtt a borravaló mértékének meghatározását 16 százalék választotta. 

 A legtöbben egyébként étteremben, kávézóban vagy bárokban adnak borravalót, legkevésbé pedig sportrendezvényeken, diszkókban díjazzák a kiszolgálást.  Jellemzően egyébként a felsőfokú végzettségű, közép-magyarországi 18-39 évesek szeretnek borravalót adni, ez a magatartás legkevésbé az alapfokú végzettséggel rendelkező, idősebb, kelet-magyarországi lakosokra jellemző. 

 A kutatás kitért arra is, hogy átlagosan egy alkalommal fesztiválra és étteremre költenek legtöbbet, átlagosan 13-15 ezer forintot, viszont ezeket a helyszíneket havonta, vagy annál ritkábban látogatják, míg sörözőkben, kifőzdékben ugyan alacsonyabb összeget, 5-7 ezer forintot költenek, de heti rendszerességgel keresik fel ezeket az egységeket. 

A megkérdezettek 81 százaléka szokott „jattot” adni étteremben, futároknak a rendszerhasználati és kiszállítási díj mellett is 66 százalék rendszeresen, vagy néha ad borravalót.

Mellettük a fodrászok, kozmetikusak fértek még fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára: 52 százalék szokott adni plusz pénzt a szolgáltatásért cserébe. 

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy minden negyedik (25 százalék) 18-65 éves internetező magyar mindig és szívesen ad borravalót bárhol, ha elégedett a szolgáltatással. Minden ötödik (20 százalék) szokás alapon cselekszik, 30 százalékuk pedig ugyan szokásalapon dönt, de csak akkor ad, ha elégedett a szolgáltatással. Érdekesség, hogy a fiatalok, 18-29 évesek között felülreprezentáltak azok, akik nem szívesen adnak borravalót, az e korcsoportban lévők 19 százaléka nyilatkozott így.