Egyéni vállalkozás indítása lépésről-lépésre – minden, amit tudnod kell 2025-ben

Van egy ötleted, és végre belevágnál a saját vállalkozásodba? Az egyéni vállalkozás indítása az első lépés lehet afelé, hogy a saját szabályaid szerint dolgozhass, és azzal foglalkozz, amit igazán szeretsz. De hogyan kezdj neki? Milyen jogi és adminisztrációs teendők várnak rád? Ebben az útmutatóban végigvezetünk a teljes folyamaton – a bejelentéstől az adózási formákon át a számlázásig.

Az egyéni vállalkozás indításának feltételei

Az egyéni vállalkozás egy rugalmas és gyorsan elindítható vállalkozási forma, de vannak alapvető jogi és adminisztrációs követelmények, amelyeket muszáj teljesítened. Nézzük, melyek ezek!

Először is tisztázzuk: ki lehet egyéni vállalkozó? Egyéni vállalkozó Magyarországon az a magyar állampolgár lehet, aki nagykorú és cselekvőképes. EU-s állampolgárok is alapíthatnak egyéni vállalkozást, de csak akkor, ha van bejelentett magyarországi lakcímük. Nem EU-s állampolgárok pedig akkor lehetnek egyéni vállalkozók Magyarországon, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és bejelentett magyarországi lakcímmel.

Az egyéni vállalkozás elindításának nincsenek költségei, hiszen a regisztráció ingyenes. A működtetési költségek összege attól függ, milyen adózási formát választasz, milyen engedélyekre van szükséged és milyen egyéb kötelezettségek merülnek fel.

Például, ha átalányadózás mellett döntesz, fix havi adóterhet kell fizetned, míg a vállalkozói SZJA szerinti adózás esetében bevételed és költségeid alapján változik az adófizetési kötelezettséged.

Egyéni vállalkozás indítása másodállásban sem lehetetlen. A fő különbség a főállású és a másodállású vállalkozás között az, hogy másodállás esetén nincs kötelező minimális járulékfizetési kötelezettséged – vagyis csak a tényleges vállalkozói jövedelmed után kell adóznod. Így kisebb kockázatot jelent számodra a vállalkozás indítása, hiszen ha nincs bevételed egy adott hónapban, akkor nem kell fix járulékokat sem fizetned.

Az egyéni vállalkozás indítása teljesen online, az Ügyfélkapu+ rendszeren keresztül történik, és mindössze néhány percet vesz igénybe. A folyamat során meg kell adnod a személyes adataidat, ki kell választanod a TEÁOR szerinti tevékenységi köröket, valamint döntened kell az adózási formáról. A vállalkozás bejelentése után az adószámodat azonnal megkapod, és ettől a pillanattól kezdve hivatalosan elindul az új vállalkozásod.

A vállalkozás bejelentése után az adószámodat azonnal megkapod, és ettől a pillanattól kezdve hivatalosan elindul az új vállalkozásod.

Vállalkozás indításához szükséges dokumentumok

Az egyéni vállalkozás regisztrációjához az alábbi dokumentumokra lesz szükséged:

• Személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély)
• Lakcímkártya
• Adókártya

Személyes ügyintézés esetén az eredeti okmányokat be kell mutatni. Ha meghatalmazottként jársz el, akkor a meghatalmazás eredeti példánya is szükséges.

Milyen adózási formák közül választhat egy egyéni vállalkozó?

Egyéni vállalkozóként három fő adózási forma közül választhatsz – attól függően, hogy mekkora bevétellel számolsz, milyen költségeid vannak, és mennyi adminisztrációs terhet vállalnál. A megfelelő adózási mód kiválasztásához érdemes konzultálnod egy egyéni vállalkozókra specializálódott könyvelővel, aki segít eligazodni a lehetőségek között.

1. KATA-vállalkozás indítása

A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) egy egyszerűsített adózási forma, amelyet kifejezetten kisvállalkozóknak és egyéni vállalkozóknak hoztak létre. 2022-ben jelentősen szigorították a szabályait, így katás vállalkozóként ma már kizárólag magánszemélyeknek számlázhatsz, cégeknek nem.

Főbb jellemzői:

• Fix havi adót kell fizetned, amely kiváltja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
• Csak magánszemélyeknek számlázhatsz, céges ügyfelek kizárva.
• Az éves bevételi korlát 18 millió Ft, afelett 40%-os különadót kell fizetni.
• Könyvelő nem szükséges, mert az adminisztráció minimális.

Kinek éri meg?

• Ha magánszemélyeknek nyújtasz szolgáltatást.
• Ha nincs jelentős vállalkozási költséged.
• Ha egyszerű és kiszámítható adózást keresel.

2. Átalányadózó egyéni vállalkozás indítása

Ha nem felelsz meg a KATA feltételeinek, vagy cégeknek is szeretnél számlázni, az átalányadózás jó alternatíva lehet. Ez egy egyszerűsített adózási forma, amelynél a költségeket előre meghatározott költséghányad alapján számolják el, így nem szükséges minden kiadást számlákkal igazolnod.

Főbb jellemzői:

• A bevételi határ az éves minimálbér 10-szerese.
• Nem a ténylegesen felmerült költségeid alapján adózol, hanem a jogszabály által meghatározott költséghányad szerint. Ez a tevékenységi körödtől függ (a legtöbb esetben 40%).
• A költséghányaddal csökkentett jövedelem után kell megfizetni a személyi jövedelemadót (15%), a társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (13%).
• Ha az éves jövedelmed nem haladja meg a minimálbér éves összegét, akkor nem kell járulékokat fizetned.

Kinek éri meg?

• Ha cégeknek és magánszemélyeknek is szeretnél számlázni.
• Ha jelentős költségeid vannak, amelyeket le szeretnél írni.
• Ha nagyobb bevétellel rendelkezel, de egyszerűsített adózást keresel.

3. Vállalkozói személyi jövedelemadó (SZJA) szerinti adózás

Ez az adózási forma azoknak az egyéni vállalkozóknak ajánlott, akik nem szeretnének költséghányadot alkalmazni, hanem a tényleges költségeiket szeretnék elszámolni.

Főbb jellemzői:

• Az adózás a vállalkozás bevétele és tényleges költségei alapján történik.
• A jövedelem után személyi jövedelemadót (15%), társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és szociális hozzájárulási adót (13%) kell fizetned.
• A ténylegesen felmerült költségeket levonhatod a bevételedből, így csökkentheted az adóalapodat.
• Ha az éves bevételed meghaladja az ÁFA-mentességi határt (jelenleg 18 millió Ft), akkor be kell jelentkezned az ÁFA-körbe, és havonta vagy negyedévente áfabevallást kell készítened.

Kinek éri meg?

• Ha jelentős költségeid vannak, amelyeket számlákkal tudsz igazolni.
• Ha nem szeretnéd a költséghányad szerinti átalányadózást választani, mert pontos nyilvántartást vezetsz a kiadásaidról.
• Ha olyan tevékenységet végzel, amelyhez elkerülhetetlen az ÁFA-körbe tartozás.

Egyéni vállalkozás indítása – lépésről-lépésre

Az egyéni vállalkozás indítása az Ügyfélkapu+ használatával ma már teljesen online elvégezhető, de a regisztráció után még van néhány kötelező teendő. Vegyük sorra ezeket!

1. Ügyfélkapu létrehozása

Az egyéni vállalkozás indítása online, az Ügyfélkapu+ rendszeren keresztül történik, így ha még nincs Ügyfélkapu+ fiókod, akkor ezt először létre kell hoznod. Az Ügyfélkapu+ lehetővé teszi, hogy elektronikusan intézd a szükséges hivatalos bejelentéseket, így nem kell személyesen sorban állnod az ügyfélszolgálatokon.

A regisztrációt elvégezheted:

Személyesen: Bármelyik kormányablakban regisztrálhatsz, ahol a személyazonosságod ellenőrzése után létrehozzák a fiókodat.

Online eSzemélyivel: Ha van érvényes eSzemélyi igazolványod és megfelelő kártyaolvasód, akkor otthonról is regisztrálhatsz.

Az elektronikus ügyintézés további bővítésére szolgál a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) is, amely a jövőben egyre több vállalkozással kapcsolatos eljárást tesz majd teljes mértékben online elérhetővé.

2. Egyéni vállalkozás nyilvántartásba vétele

A következő lépés az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vétele, amelyet az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) végezhetsz el. Itt meg kell adnod a vállalkozás székhelyét és telephelyeit, ki kell választanod a tevékenységi köröket a TEÁOR-listából és el kell döntened, hogy milyen adózási módot választasz. Az ONYA rendszer azonnal generálja az adószámodat, amelyet a NAV automatikusan rögzít. Ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is egyéni vállalkozónak minősülsz.

3. Bejelentkezés a gazdasági kamarához

A regisztráció után a gazdasági kamarához való bejelentkezés következik, amely minden egyéni vállalkozó számára kötelező. A kamarai tagság célja, hogy támogatást és információs szolgáltatásokat biztosítson a vállalkozásoknak. A regisztráció díja 5000 forint, amelyet az első évben és minden további évben meg kell fizetni. A kamara emellett szakmai képzéseket és programokat kínál, amelyek hasznosak lehetnek a vállalkozásod hosszú távú működtetéséhez.

4. Iparűzési adó (IPA) regisztrációja

A vállalkozás elindítása után be kell jelentkezned az illetékes önkormányzatnál az iparűzési adó (IPA) hatálya alá. Az IPA az önkormányzatok által kivetett adónem, amely a legtöbb vállalkozás számára kötelező. Az adó mértéke településenként eltérhet, de általában a vállalkozás nettó árbevételének 1-2 százaléka.

Ha átalányadózó vagy katás vállalkozó vagy, akkor eltérő szabályok vonatkoznak rád: a katások esetében az IPA gyakran fix összeg, míg az átalányadózó vállalkozók számára kedvezményes adóalap alkalmazható. A bejelentést elvégezheted személyesen az önkormányzat adóosztályán vagy online.

5. Engedélyköteles tevékenységek bejelentése

A kamarai vállalkozói információs rendszer (KVIR) segítségével könnyen ellenőrizheted, hogy milyen előírások vonatkoznak a vállalkozásodra. Ha például vendéglátóipari egységet nyitsz, egészségügyi szolgáltatást nyújtasz vagy építőipari, pénzügyi tanácsadói tevékenységet végzel, akkor előfordulhat, hogy külön engedélyek beszerzésére lesz szükséged.

6. Vállalkozói bankszámla nyitása

Bár az egyéni vállalkozói bankszámla nyitása nem kötelező minden esetben, bizonyos vállalkozási formáknál elengedhetetlen. Ha ÁFA-körös vagy katás vállalkozóként működsz, akkor külön vállalkozói bankszámlát kell nyitnod. A számlanyitásra általában a vállalkozás elindítását követő 15 napon belül kell sort keríteni, de érdemes már az első napokban elintézni, hogy a vállalkozás pénzügyei elkülönüljenek a magánszámládtól, és megkönnyítsd az adminisztrációt és a könyvelést.

Gyakori hibák és buktatók az indulás során

Sokan követnek el adminisztrációs hibákat a vállalkozás indításakor. Íme a leggyakoribb problémák és a megoldások:

1. Hiányos regisztráció

Amikor bejelented az egyéni vállalkozásodat, fontos, hogy minden adatot pontosan adj meg. Hibás vagy hiányos információ esetén előfordulhat, hogy a NAV visszadobja a bejelentést vagy utólag kell módosítanod az adatokat, ami plusz ügyintézéssel és időveszteséggel járhat.

2. Nem megfelelő adózási forma kiválasztása

Az egyéni vállalkozók többféle adózási lehetőség közül választhatnak, de sokan automatikusan a legegyszerűbb megoldást választják anélkül, hogy utánajárnának, hosszú távon melyik lenne a legkedvezőbb számukra. Ha például katásként indulsz, de később rájössz, hogy cégeknek is szeretnél számlázni, akkor váltanod kell, ami bonyodalmakat okozhat. Ugyanez igaz az átalányadózásra is: ha nem jól becsülöd meg a költségeidet és a bevételedet, előfordulhat, hogy több adót fizetsz, mint szükséges lenne.

3. Határidők elmulasztása

Az egyéni vállalkozásokra vonatkozó határidők elmulasztása komoly pénzügyi következményekkel járhat. Az iparűzési adó bejelentése például nem automatikus, és ha elmulasztod, késedelmi pótlékra és bírságra számíthatsz. Ugyanez igaz a gazdasági kamarához való bejelentkezésre is, amely minden egyéni vállalkozó számára kötelező.

Számlázási fiók létrehozása és NAV összekötés

Egyéni vállalkozóként kötelező online számlázási rendszert használnod, amelyet össze kell kapcsolnod a NAV Online Számla rendszerével.

A számlázási fiók létrehozásához először regisztrálnod kell a rendszerben. Ezt az Online Számla Portálon teheted meg, ahol meg kell adnod az adóazonosító jeledet, a vállalkozásod adatait, valamint létre kell hoznod egy technikai felhasználót, amely biztosítja a számlázó program és a NAV közötti automatikus adatkapcsolatot.

Miután a NAV-regisztráció elkészült, választhatsz egy számlázó programot, amely kompatibilis a NAV rendszerével. A legnépszerűbb online számlázó szoftverek közé tartozik a Számlázz.hu és a Billingo, amelyek automatikusan továbbítják a kiállított számlák adatait a NAV felé, így neked nem kell manuálisan rögzítened azokat.

Fontos, hogy a számlázó program beállításainál engedélyezd a NAV Online Számla összekötést, így a kiállított számlák azonnal bekerülnek a NAV rendszerébe. Az első számla kiállítása előtt mindig ellenőrizd, hogy a kapcsolat megfelelően működik-e, mert ha az adatszolgáltatás hibás vagy elmarad, az adóhatóság szankciókat szabhat ki.

Fotók: Getty Images