Így lesz jövőbiztos egy családi vállalkozás

A magyar cégek 14%-a családi vállalkozás, az Opten statisztikái szerint. Az egymásba vetett bizalom és a generációs értékek tisztelete különösen fontos számukra, egyszersmind a generációs különbségek és a digitális fejlettség olyan kérdések, amelyek 2025-ben alapvetően befolyásolják az üzleti sikert. Buktatók és sikerreceptek is vannak bőven.

Az Opten statisztikája szerint több mint 130 ezer családi vállalkozás működik Magyarországon: ez a hazai cégek 14 százaléka. Többségük mikrovállalkozás, kevés alkalmazottal, de a milliárdos bevételű vállalatok között is vannak családi tulajdonban lévők.

Örülök annak, hogy olyanokkal dolgozom, akikben teljes mértékben megbízom

fogalmazza meg Markót Imre, a Violéda Elektrik ügyvezetője, utalva arra, hogy házastársak, felmenők, testvérek, rokonok között a bizalom olyan mértéke képes kialakulni, amellyel nem versenyezhetnek külsősök.

Fokozott szaktudást igénylő hivatásában különösen fontos a megkérdőjelezhetetlen bizalom, hiszen a megrendelők személyes biztonságát is érintő elektromos rendszereket épít és javít. Ám mindez jelenthet kihívásokat is, ezek kezelése, vagy éppen megoldatlansága a siker záloga, vagy éppen a sikertelenség oka is lehet.

Markót Imre, a Violéda Elektrik ügyvezetője[/caption]

Eltérő értékrendtől a közös hangig

Sokat hallani manapság a „generációk harcáról”: a közös családi üzlet pedig felerősítheti a nemzedékek közötti különbségeket. Több generáció is dolgozhat egyidőben a több évtizede működő vállalkozásokban. A nagyszülők, szülők, gyermekek eltérő munkamorálja, motivációi és értékrendjei feszültséget okoznak a vállalkozás vezetésében, ami megnehezítheti a közös döntéshozatalt.

Például, napjainkban a fenntarthatóság területe ilyen: amíg az idősebb generáció elsősorban a profitszerzést és a család megélhetését látja a vállalkozás fő céljának, a fiatalabbak gyakran már úgy akarják formálni a saját tulajdonú üzletet, hogy az hasznos legyen szűkebb környezetük, vagy akár az ország, sőt, a bolygó számára is. A PwC 2023-as nagy családi üzleti felmérése Európában azt mutatta, hogy a cégek 4/5-ének volt világos üzleti célja, de nem-pénzügyi jellegű stratégiája (ez általában a fenntarthatósági kérdéseket jelenti) már alig. Ebből pedig konfliktusok származnak, amelyek érintik a beruházásokat, ráfordításokat is.

Megoldások:

• Érdemes a családi dolgokat és az üzleti döntéshozatali módszereket elkülöníteni egymástól, és kizárólag az üzleti érdekeket, érveket figyelembe venni a cég sorsát érintő kérdésekben.
• Létre kell hozni a megfelelő testületeket: szülő-gyerek viszony helyett a vállalkozásban betöltött szerep szerinti jusson szó a vezetőknek. Előre le kell fektetni, milyen kérdésben a vállalkozás melyik embere – azaz melyik családtag jogosult döntést hozni. Ad abszurdum a családi cégnél is lehet igazgatóság, amelyik szavazással hoz döntéseket.
• Ezzel megelőzhetők a szükségtelen belső konfliktusok, de ha ebbe mégis belefut a vállalkozás, konfliktuskezelő tréningek és külső mediátor bevonása segíthet a nézeteltérések megoldásában. Ők is elsősorban olyan módszereket ajánlanak majd, amelyeket némi belátással a családtagok is alkalmazhatnak.

A tapasztalat és a tudás tisztelete és megbecsülése, valamint az ezen alapuló párbeszéd mindig segít megoldást találni.

Amikor nehézséggel találkozom, mindig édesapámat hívom fel, hogyan tovább. Ő is volt főállású vállalkozó, és komplexebben látja a megoldási lehetőségeket

– mondja Markót Imre, hozzátéve:

amíg az idősebbek oldalán ott van a tapasztalat, a rutin akár szakmai kérdések, akár az ügyfélkezelés terén, addig a fiatalok lendülettel, újító szándékkal és modern technológiák bevonásával hoznak értéket a cégbe. Így tanulhatnak egymástól a generációk.

Átugrani a digitális szakadékot

PwC tavalyi NextGen felmérése kimutatta, hogy nemzetközi szinten a családi cégek felének nincsen terve arra vonatkozóan, hogy mihez kezd a AI-forradalommal. A generációs különbségek megmutatkoznak a digitalizáció tempójában is. A családi vállalkozások egy része nehezen alkalmazkodik a gyors technológiai változásokhoz, ami hátrányt jelent a versenytársakkal szemben.

Megoldás: 

• A digitalizáció az a terület, ahol mindenképpen egyenrangú partnerként kell kezelni a cégben dolgozó fiatalokat, vagy akár átadni nekik az irányítást.
• Dolgozzanak ki egyszerű digitalizációs stratégiát: legyenek-e képzések, vagy költsenek-e külső tanácsadók bevonására.

Utódlási terv segítheti a cég fennmaradását

Mivel a hazai vállalkozói környezet az 1990-es évek elején alakult ki, sok mára már sikeres közepes és kisvállalkozás akkori alapítója a nyugdíjas kort közelíti. Ennek ellenére sokszor nincsen világos terv az utódlásra, vagy az utódok nem akarnak vezető szerepet vállalni.

Ráadásul gyakori eset, hogy a vállalkozáson belüli erőviszonyokat nem tükrözi hűen a társaság tulajdonosi szerkezete. Ez a helyzet a cég fennmaradását és a családi harmóniát is veszélyeztetheti. Ezért fontos, hogy készüljön utódlási terv! Ez tartalmazhatja a vezetői szerepek átadásának folyamatát, amelyre minden családtag időben felkészülhet. Így ennek kialakításába a családtagokat is illik bevonni, sőt (sokszereplős vállalkozás esetén) külső szakértőket sem árt megkérdezni. Mivel ez egy összetett folyamat, érdemes lehet segítségül hívni üzleti tanácsadót és vállalati, családi vagy öröklési jogra szakosodott jogászt is.

Nézd meg videónkat is, ahol Markó Imre légkondicionáló szerelő megosztja tapasztalatait vállalkozása indításáról és gyors sikere titkáról:

Fotók: Getty Images, Uniomedia