Mit jelent és miért fenntartható a zöld pénzügy?

A zöld pénzügyek fogalma a fenntarthatóság és a klímacélok támogatását célozza meg a pénzügyi szektorban. A digitális megoldások, a készpénzmentes fizetések és a papírmentes számlázás mind olyan eszközök, amelyek csökkentik egy vállalkozás ökológiai lábnyomát, ezáltal hozzájárulnak a globális felmelegedés mérsékléséhez. Gyüre Ferenc adószakértő írása.
A zöld pénzügyek kifejezés egyfajta gyűjtőfogalom. Létrejötte a 2015-ös párizsi megállapodáshoz köthető, ahol meghatározták, hogy milyen jellegű törekvéseket eszközölnek az országok abból a célból, hogy a globális éves átlaghőmérséklet az iparosodást megelőző szinthez képest 2°C alatt maradjon.

A törekvésekből a pénzügyi intézmények sem maradhattak ki, így nekik különböző megoldásokat kellett adni a klímacél elérése érdekében, ezért a banki termékek és szolgáltatások köre bővült ezekkel a megoldásokkal, mint például a zöld hitelek, a zöld befektetések vagy a zöld kötvények.

De egy vállalkozó szemszögéből nem csak a banki megoldások léteznek, mint zöld pénzügyi lehetőségek, hanem minden olyan egyéb szolgáltatás és termék, amelyet ő a napi gazdálkodási folyamatában használni tud, és nem generál káros, felesleges szén-dioxid kibocsátást. Nézzünk erre példát. Egy üzlet például a számláit nem papír alapon bocsátja ki, hanem elektronikus úton, a címzett e-mailcímére küldve. Fontos megjegyezni itt, hogy a számlákat iratőrzési kötelezettség terheli, mivel egyszerre minősülnek számviteli és adóügyi bizonylatnak is, és egy elektronikus számlát megőrizni sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint a fizikait. Ennek az az oka, hogy védeni kell a megsemmisüléstől, attól, hogy megsérüljön, maradjon olvasható, az azonosító adatok végig jól láthatóak legyen, bármikor azonnal rendelkezésre álljon. Ezzel szemben egy elektronikus vagy PDF-számla megőrzése jóval egyszerűbb, mivel tárolható felhőben, számítógépen, külső meghajtón vagy szolgáltatónál. A lényeg az, hogy a törléstől, az utólagos hamisítástól, adatváltoztatástól óvni kell, de ezt a célt hivatott szolgálni a többszöri, több mentési helyen lévő biztonsági mentés.

A számlák fizikai megjelenési módján túl a zöld pénzügyek előtérbe helyezi a készpénzmentes fizetési módokat. Ennek oka két részre bontható.

Az egyik a készpénz költsége, melyet már egy korábbi cikkben körüljártunk. A másik ok, hogy a készpénz fizikai megjelenéséhez természetesen papírra, tintára van szükség, ennek előállításához fákra van szükség. A készpénzt ezek után kezelni és szállítani kell, ez pedig felesleges szén-dioxid kibocsátást eredményeznek. Ezt természetesen valamilyen módon helyettesíteni kell, tehát a fizetéseknek működnie kell. A Magyar Nemzeti Bank saját közleményében kiemelte, hogy a legjobb fizetési megoldás minden egyes szempontot figyelembe véve az elektronikus fizetés, mely mára szinte minden platformon megoldható.

Azokon a területeken, ahol nem lehetséges sem a bankkártyás fizetés, sem a készpénzes fizetés, például a földrajzi távolságra való tekintettel, arra a bankszámla-alapú fizetési megoldásokat javasolja a klímaegyezmény. Az utalásnak is van karbonlábnyoma, hiszen az internethasználat is “termel szén-dioxidot”. Egy weblap betöltése átlagosan 5 gramm szén-dioxid kibocsátást eredményez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tanulmánya alapján. Ha végzünk egy példaszámítást, hogy akár a gazdálkodó/vállalkozó, akár a fogyasztó megnyitja a böngészőt, és elnavigál a saját bankjának a honlapjára (1 töltés), majd belép az online banki felületbe (2 töltés), megnyitja az utalás menüpontot (3 töltés), kitölti és aláírja a megbízást (4 töltés), kijelentkezik (5 töltés). Ez összesen 5 weblaptöltés legalább, amely az átlagos kibocsátási számmal számolva 25 gramm széndioxid kibocsátást jelent. Ez a megoldás viszont még messze kedvezőbb a környezeti hatásokat vizsgálva, mint a készpénz használata, ahol a már maga a készpénz alapjául szolgáló papír előállítása több kilogramm szén-dioxid előállítást jelent, a mellett, hogy körülbelül 25 kilogramm fa, legalább 150-200 liter víz és 8-9 kilowatt energia szükséges. Ez pedig csak a papír előállítása, és még nem vizsgáltuk azt, hogy lesz végül készpénz (színezék, vízjelek), és maga a szállítás káros hatása.

Ha viszont a klasszikus fizetési megoldásokat akarjuk rangsorolni akkor a bankkártyás megoldás minden egyéb lehetőségtől zöldebb.

A fenti példánál maradva ilyenkor egyetlen kommunikáció történik a rendszerben, amely weblapbetöltéssel sem jár. A második a rangsorban bankszámla alapú fizetés, és az utolsó, legkevésbé zöld pedig a készpénzes fizetés

A klímacélok megtartása érdekében tehát minden gazdálkodónak, fogyasztónak egyszerre egyéni és társadalmi felelőssége, hogy a saját környezetét védje, ezért célszerű a készpénzmentes, papírmentes, digitális, elektronikus megoldásokat előtérbe helyezni minden lehetséges módon. Ennek megfelelő kommunikálásával pedig jó marketing üzenet a fogyasztók számára, ettől pedig közvetetten pozitív hatásokra számíthat a vállalkozó.

Borítókép: Getty Images