Őstermelői kisokos: minden, amit tudnod kell a regisztrációtól az adózásig 

Szeretnél saját gazdaságot indítani, és érdekel, hogyan válhatsz hivatalosan is őstermelővé? Akár gyümölcsöt termesztesz, mézet árulsz vagy állattartással foglalkozol, a mezőgazdasági őstermelői státusz lehetőséget ad arra, hogy kedvező adózási feltételek mellett építsd a jövődet. Cikkünkben lépésről lépésre bemutatjuk, ki lehet őstermelő, milyen feltételeknek kell megfelelned és hogyan indíthatod el a vállalkozásodat.

Mit jelent az, hogy őstermelő?

Az őstermelő olyan természetes személy, aki mezőgazdasági termékeket állít elő és értékesít, tevékenysége pedig speciális adózási feltételekhez kötött. Az őstermelő jelentése nem csupán egy egyszerű fogalom, hanem egy speciális jogállás is, amely az alábbi feltételekhez kötött:

• Korhatár: Őstermelő bárki lehet, aki betöltötte a 16. életévét és jogilag cselekvőképes.
• Lakcím: A Magyarországon élő magyar állampolgárok mellett az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai is lehetnek őstermelők, ha rendelkeznek magyarországi lakcímmel.
• Jogi személyiség: Az őstermelő kizárólag természetes személy lehet, tehát egyéni vállalkozók és cégek nem kaphatják meg ezt a státuszt.
• Őstermelő regisztráció: Az őstermelői státusz megszerzéséhez kötelező a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nyilvántartásába történő bejelentkezés és az őstermelői igazolvány kiváltása.

Az ÖCSG nevű működési forma lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket

Hogyan lehet valaki őstermelő?

Ahhoz, hogy hivatalosan is őstermelővé válj, regisztrálnod kell és ki kell váltanod az őstermelői igazolványt. Ez a folyamat a következő lépésekből áll:

1. Regisztráció a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál

Az első lépés az őstermelői tevékenység elindításához, hogy regisztrálj a NAK-nál. Az ingyenes regisztrációt kétféleképpen végezheted el:

• Online az agrárgazdasági kamara hivatalos weboldalán, ahol egy elektronikus űrlapot kell kitöltened.
• Személyesen a NAK ügyfélszolgálati pontjain, ahol a szükséges dokumentumokat be kell mutatnod.

A regisztráció során meg kell adnod a személyes adataidat, a lakcímedet, valamint azt is, hogy pontosan milyen mezőgazdasági tevékenységeket szeretnél végezni.

2. Őstermelői igazolvány kiváltása

Miután regisztráltál, ki kell váltanod az őstermelői igazolványt, amely hivatalosan is igazolja a státuszodat. Az igazolvány díjmentesen igényelhető, de évente meg kell újítanod.

Az igazolvány igénylésekor a következőket kell bemutatnod:

• Személyi igazolvány vagy más személyazonosító okmány.
• Lakcímkártya, amely igazolja a magyarországi lakcímedet.
• Adókártya, amely az adóazonosító jeledet tartalmazza.

Amint megkapod az igazolványt, hivatalosan is megkezdheted a mezőgazdasági termékek előállítását és értékesítését.

3. Őstermelői tevékenységazonosító kiválasztása

Őstermelőként pontosan meg kell határoznod, milyen mezőgazdasági tevékenységet végzel, ezért ki kell választanod a tevékenységednek megfelelő őstermelői tevékenységazonosítót. Ez a kód meghatározza, milyen termékeket állíthatsz elő és értékesíthetsz. Ha rosszul választasz, később plusz adminisztrációra lehet szükség. A pontos kódokat megtalálod a NAK hivatalos oldalán. Ha bizonytalan vagy, érdemes szakértő segítségét kérned.

4. NAV-bejelentés és őstermelői adószám igénylése

Mielőtt hivatalosan is árusítani kezdhetnéd a termékeidet, adóazonosító számot kell igényelned a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Amint megkapod az őstermelői adószámodat, minden számlán és hivatalos dokumentumon ezt kell majd feltüntetned.

Családi őstermelők

2021. január 1-jétől elérhető az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG) nevű működési forma, amely lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket. Ha a család több tagja is mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, érdemes megfontolni ezt a lehetőséget, mivel egyszerűsítheti az adminisztrációt és gazdaságilag kedvezőbb feltételeket biztosíthat.

A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy szülők, testvérek, házastársak, valamint egyenes ági rokonok csatlakozhatnak a gazdasághoz. A család közösen végzi a mezőgazdasági tevékenységeket, és együtt kezeli a termeléshez kapcsolódó bevételeket és költségeket is.

Az ÖCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként. Az adózás is kedvezőbb a tagok számára: a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az éves jövedelmet egyenlő arányban osszák el a családtagok között, így mindenki külön-külön kihasználhatja az adómentes bevételi határt.

Milyen tevékenységeket végezhet egy őstermelő?

Az őstermelői nyilvántartásban szereplő személyek széles körben folytathatnak őstermelői tevékenységet, amely elsősorban a mezőgazdasági termelésre és a kistermelői feldolgozásra terjed ki. Az őstermelői tevékenységek listája az alábbi főbb kategóriákra osztható:

1. Növénytermesztés

Az őstermelők termeszthetnek szántóföldi növényeket – pl. búzát, kukoricát vagy napraforgót –, de sokan választják a kertészeti ágazatot is, amelybe zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök és egyéb kerti növények termesztése tartozik. Az üvegházi vagy fóliasátras növénytermesztés is egyre népszerűbb, mivel lehetőséget biztosít az évszakfüggetlen termelésre.

2. Állattartás

A mezőgazdasági őstermelők állattartással is foglalkozhatnak, amely magában foglalja a juh-, sertés-, szarvasmarha-, kecske- és baromfitartást. Az állattenyésztés célja lehet hús-, tej-, tojás- vagy gyapjútermelés. A méhészet is népszerű őstermelői tevékenység, amely a méz és egyéb méhészeti termékek – például propolisz, méhviasz vagy virágpor – előállítására fókuszál.

3. Erdőgazdálkodás és gyűjtögetés

Bizonyos őstermelői tevékenységek erdőgazdálkodáshoz kapcsolódnak, így például a fakitermelés, a gombagyűjtés vagy az egyéb erdei termények – pl. gyógynövények, bogyós gyümölcsök – begyűjtése is engedélyezett. Ezek a termékek akár frissen, akár feldolgozott formában is értékesíthetők.

4. Kistermelői feldolgozás

Ebbe a kategóriába tartozik például a tejtermékek előállítása – így a sajt- és joghurtkészítés –, valamint a házi lekvárok, szörpök, aszalványok és egyéb tartósított élelmiszerek készítése. Egyes esetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak kis mennyiségű feldolgozott húsáru (pl. kolbász, szalonna) előállítására is, szigorú élelmiszerbiztonsági előírások mellett.

Mit árulhat egy őstermelő?

1. Friss mezőgazdasági termékek – Az őstermelők leggyakrabban friss zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és egyéb növényi eredetű termékeket értékesítenek. Ide tartozik például a frissen szedett alma, burgonya, paradicsom, paprika, valamint a különböző gyógynövények és fűszernövények. Az állattartással foglalkozó őstermelők számára lehetőség van hús, tojás, tej és egyéb állati eredetű alapanyagok forgalmazására is.
2. Feldolgozott élelmiszerek – Az őstermelők saját terményeikből feldolgozott termékeket is készíthetnek és árulhatnak. Ilyenek a méz és méhészeti termékek, a házi tejtermékek – pl. sajt, túró vagy joghurt –, valamint a lekvárok, aszalt gyümölcsök, befőttek és szörpök. A feldolgozott élelmiszerek előállítása jogszabályi előírásokhoz kötött, különösen, ha húsfeldolgozással vagy egyéb szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás alá eső termékekkel foglalkozol.

Milyen adózási szabályok vonatkoznak az őstermelőkre?

Az őstermelő adózása attól függ, hogy mennyi bevételt termel egy adott évben, és milyen adózási formát választ.

1. Adómentesség

Amennyiben éves bevételed nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet megállapítanod, és adóbevallást sem kell benyújtanod.

2. Átalányadózás

Ha éves bevételed meghaladja az 1 744 800 forintot, de nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, átalányadózást választhatsz. Ebben az esetben a jövedelmedet a bevételed 10%-ában állapítják meg, amely után 15% személyi jövedelemadót kell fizetned.

3. Tételes költségelszámolás

Ha az éves bevételed meghaladja a 17 448 000 forintot, de nem éri el a 34 896 000 forintot, tételes költségelszámolást kell alkalmaznod. Ebben az esetben a bevételedből levonhatod az igazolt költségeidet, és a fennmaradó jövedelem után kell megfizetned a 15% SZJA-t.

Fontos, hogy az őstermelők adómentességi határai az éves minimálbérhez igazodnak, így ezek az összegek évről évre változhatnak. Érdemes rendszeresen ellenőrizni a NAV vagy a NAK hivatalos oldalát, hogy mindig naprakész információkkal rendelkezz.

Az őstermelői státusz buktatói: mire figyelj, hogy elkerüld a hibákat?

1. Regisztrációs problémák

Az őstermelői státusz elindításának első lépése a regisztráció az agrárgazdasági kamaránál és az őstermelői igazolvány kiváltása. Ha hibás vagy hiányos adatokat adsz meg – például elírod a személyes adataidat vagy rosszul választod ki az őstermelői tevékenységi kört –, az igazolványod kiállítása késhet, vagy akár el is utasíthatják a kérelmedet.

Mielőtt benyújtod a kérelmedet, alaposan ellenőrizd az összes megadott adatot. Érdemes a NAK honlapján elérhető hivatalos útmutatót is átnézned, hogy biztosan a megfelelő tevékenységi kódokat és nyilvántartási számokat válaszd ki. Ha bizonytalan vagy, kérhetsz segítséget a NAK ügyfélszolgálatán vagy egy könyvelőtől.

2. Nem megfelelő adózási forma

Ha őstermelőként nem a számodra legkedvezőbb adózási formát választod, könnyen előfordulhat, hogy indokolatlanul magas adót fizetsz, vagy olyan adminisztrációs kötelezettségeid keletkeznek, amelyek elkerülhetők lettek volna. Érdemes adószakértő vagy könyvelő tanácsát kérni, hogyan optimalizálhatod az adófizetési kötelezettségeidet.

3. Elmulasztott határidők

Az őstermelői igazolványt minden évben meg kell újítanod, különben elveszítheted az őstermelői státuszodat. Ha átalányadózóként vagy vállalkozói SZJA szerint adózol, minden év május 20-ig be kell nyújtanod az éves adóbevallásodat, ellenkező esetben késedelmi pótlékra vagy bírságra számíthatsz. Továbbá, ha az önkormányzat előírja, az iparűzési adó bevallását is időben el kell készítened.

Fotó: Getty Images, Vállalkozóna