Terjeszkednél Európába? Ezek az alapvető adózási szabályok  

Mi az, hogy uniós áfakör? Mond valamit a dropshipping? Ha egy magyar vállalkozó Magyarországon túl szeretne szolgáltatást nyújtani, vagy belépni az e-kereskedelem piacára, figyelnie kell néhány fontos adózási szabályra. Fodor Bettina online könyvelő alapvető uniós előírásokra tér ki legújabb cikkében.  

Ügyfeleim körében gyakran merül fel a kérdés, hogyha magyarországi vállalkozást hoznak létre, akkor azzal tudnak-e termékeket eladni az Európai Unióban, vagy minden tagországban be kell-e külön jelentkezniük, mint vállalkozók? A megoldás egyszerűbb, mint gondolnák.   

Mik az irányadó szabályok?  

A magyar vállalkozással a világ bármely országába lehet értékesíteni közvetlenül, akár közvetetten is (dropshipping). Ilyenkor az irányadó nemzetközi, uniós és tagországi jogszabályokat kell figyelembe venni, de tényleges akadálya nincs a nemzetközi kiskereskedelemnek.   

Az EU-nak természetesen saját szabályai vannak, amit a tagországoknak alkalmazniuk kell, ezek részletes bemutatására nincs módunk.

Az egyik legfontosabb ezek közül a közösségi áfarendszer, ez azt jelenti, hogy a vevő tagországa szerinti áfakulcsot kell feltüntetni a számlán. Fontos tudni az Európai Unión belüli vámmentességről a tagországok között. Ez által még könnyebb szabadon kereskedni a közösségben. Ezt figyelembe véve határtalanul lehet kereskedni az online térben, ahogy teszik azt a nagyobb online kereskedelmi szereplők, például a Shein, a Wish vagy éppen a Temu. Európai kereskedelemnél fontos fogalom az áfakör is: 2021 július 1. óta az unióban kötelező a távértékesítésnél az áfa felszámítása a vevő felé. A távértékesítés olyan ügylet az áfa törvénykönyv szerint, amikor az eladó egy másik tagállambeli nem adóalany vevő (például magánszemély) részére értékesít terméket. Nagyon leegyszerűsítve: magyar határon átnyúló vagy azon kívül történő értékesítés.  

A webshopnak is megvannak az adózási szabályai. Illusztráció: Pixabay

A távértékesítést ma már könnyű kivitelzeni. Bárki megteheti, hogy weboldalán biztosítsa a digitális fizetés lehetőségét, ami egy kényelmes, gyors és biztonságos megoldás. Ez esetben az árakat ugyanúgy forintban kell megadni, a bevétel is így folyik be.

Függetlenül attól, hogy az EU melyik országának, melyik pénznemében vezette számláját a vevő.  

 Aki még nem biztosítja weboldalán a kártyás fizetés lehetőségét, erre szerződnie kell vagy a bankjával, vagy a piacon jelen lévő tucatnyi független szolgáltató valamelyikével – a különböző konstrukciók közül ki kell választani azt, amelyik az adott kereskedő számára a legkedvezőbb. A webshopokba könnyen integrálhatók ezek a szolgáltatások, ha ez megvan, már csak az online számlázóprogramban kell beállítani, hogy innentől kártyával is lehet fizetni.  

Ha szolgáltatást nyújtasz  

Természetesen szolgáltatással is lehet terjeszkedni Európába, erre is van megoldása az EU-nak, ami szintén változtatást igényel a számlázási és áfa felszámítási gyakorlatban. Például magánszemély vevőknek nyújtott digitális szolgáltatás One-Stop-Shop-nak röviden OSS hívnak. Így a szolgáltatások után is a vevő tagországának áfáját kell a számlán feltüntetni, majd negyedévente bevallani az így elkért áfát. Ezzel a lépéssel szinte korlátlanul lehet szolgáltatást eladni bárkinek az EU-ban, persze a legalitás határain belül.  

Az egyik ügyfelünk például leszögezte a webshopjában, hogy csak magyarországi kiszállítást vállal, mégis rendelt tőle egy szlovák vásárló terméket.

Kicselezve a kiszállítási opciót egy határmenti csomagautomatába kérte az árut. Egyszerűen átsétált a határon, átvette a csomagautómatából a terméket és hazasétált. A számlán viszont hiába volt az átvétel helye Magyarországon, ha a vásárló szlovák címadatokat adott meg rendeléskor, így a hatályos jogszabályok szerint az ügyfél nem a magyar áfával állította ki a számlát, hanem a szlovákot írta rá. Persze ehhez ügyfelemnek meg kellett felelnie az EU-s áfaszabályoknak. A szabályok általánosak, de nem mindegy, hogy valaki digitális szolgáltatást vagy terméket árul/ad el az EU-ban. Még termék esetében sem mindegy, hogy a vevő EU-n belülről kapja meg, vagy Kínából érkezik, és áthalad az uniós vámhatáron. A hasonlók miatt szükséges szakemberrel konzultálni, de összességében vállalkozóként Európába technikailag nem túl bonyolult elkezdeni terjeszkedni. 

Borítókép: Getty Images