Új korszak a könyvelésben: mit hoz a DÁP adóbevallás 2025-ben?

Mihez kezd egy könyvelő, ha a NAV már előre kitölti a bevallást – és az ügyfél mindenhez hozzáfér? Ez nem a jövő, hanem 2025 valósága. A DÁP, vagyis a Digitális Állampolgárság Program nemcsak egy új ügyintézési felület: gyökeresen átalakítja, hogyan működik az adózás, és vele együtt a könyvelői munka is.

A DÁP segítségével az állampolgárok minden fontos adatukat – beleértve az adózással kapcsolatosakat is – egyetlen digitális felületen keresztül érhetik el és kezelhetik. Az adóbevallás folyamata ezzel új alapokra kerül: automatizált, átlátható és sokkal inkább ellenőrző, mint adatkitöltő feladattá válik.

Ez a változás a könyvelők számára sem mellékszál: új feladatok jelennek meg a munkájukban, átalakul az adatkérés és -kezelés folyamata, és egyre fontosabbá válik, hogy magabiztosan használják az olyan digitális rendszereket, mint a DÁP vagy az Ügyfélkapu+.

Ebben a cikkben megnézzük, hogy pontosan mi az a DÁP, mire jó a digitális állampolgárság, miben tér el az Ügyfélkapu+ rendszerétől és milyen változásokat hoz az adóbevallás 2025-ben – különösen a könyvelők számára.

Mire jó a digitális állampolgárság és miért fontos?

A DÁP, vagyis a Digitális Állampolgárság Program 2023-ban indult el a magyar kormány kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy egy egységes, korszerű digitális keretrendszert biztosítson az állampolgárok és az állam közötti kapcsolattartáshoz. A programot a Digitális Állampolgárságról szóló 2023. évi XXV. törvény szabályozza, amely lefekteti a digitális ügyintézés, az adathozzáférés és a jogosultságkezelés új alapelveit.

A DÁP lényege, hogy minden magyar állampolgár – akár magánszemélyként, akár egy vállalkozás képviselőjeként – egyetlen digitális felületen intézhesse hivatalos ügyeit, hozzáférjen saját adataihoz és dokumentumaihoz, valamint kezelhesse digitális jogosultságait (például mások nevében történő ügyintézést, meghatalmazásokat stb.).

A program célja nem csupán a papíralapú folyamatok kiváltása. Teljes szemléletváltást jelent, ahol az állampolgár aktívan részt vehet saját adatainak kezelésében.

A DÁP így nemcsak az ügyintézést teszi egyszerűbbé, hanem új alapokra helyezi az állampolgár és az állam kapcsolatát – és ezzel együtt az adózási folyamatokat is. A rendszer egyik fontos eleme, hogy valós idejű adatkapcsolatot teremt a különböző hivatalok – például a NAV – és az állampolgárok között, így a bevallások, nyilatkozatok és adatellenőrzések is sokkal gördülékenyebbé válnak.

A rendszer előnyei közé tartozik az egységes hozzáférés a személyes adatokhoz, az automatizált adatáramlás a hivatalok között, az egyszerűsített kommunikáció az adóhatósággal, valamint a gyorsabb és pontosabb bevallási folyamatok.

A könyvelők számára ez a rendszer egyszerre jelent lehetőséget és kihívást. Egyrészt könnyebb lesz adatokat kérni és kezelni, hiszen az információk egységes és naprakész formában érkeznek meg. Másrészt viszont nő a felelősségük a technikai megfelelésben, az adatok ellenőrzésében és a hibák kiszűrésében. Mivel a rendszer az automatizált adóbevallást is támogatja, a klasszikus „kitöltő” szerep háttérbe szorul, és a könyvelők ellenőrző, kontrolláló, tanácsadó funkciója kerül előtérbe.

A „mindent kézzel intézünk” időszaka ezzel végleg lezárul. A jövőben egyre fontosabb lesz a digitális adatkezelés, a valós idejű egyeztetés és a rendszerszemlélet – vagyis a könyvelőknek új kompetenciákra lesz szükségük ahhoz, hogy valóban segíteni tudják ügyfeleiket a DÁP-alapú környezetben.

DÁP és Ügyfélkapu+: mi a különbség?

Sokan úgy gondolják, hogy a DÁP csupán az Ügyfélkapu újabb változata – de valójában ennél jóval többről van szó.

Az Ügyfélkapu+ egy megerősített hozzáférési szint az eddig is ismert ügyintézési portálhoz. Főként arra szolgál, hogy a felhasználó megbízható módon azonosítsa magát és hozzáférjen olyan szolgáltatásokhoz is, amelyeknél ez elengedhetetlen (pl. egészségügyi adatok, céges jogosultságok kezelése).

A DÁP ezzel szemben egy komplex, új szemléletű digitális infrastruktúra, amely a jövőben az Ügyfélkaput is kiválthatja. Célja nemcsak az ügyintézés, hanem a személyre szabott szolgáltatások, a digitális jogosultságkezelés és az automatikus adatszinkron biztosítása – például a NAV és más állami szervek rendszerei között.

Ezért a könyvelőknek mindkét rendszert ismerniük kell, de a DÁP felé tolódik majd a hangsúly – különösen, ha a bevallások, nyilatkozatok és megbízások kezelését is ez a platform veszi át.

A legfontosabb változások 2025-ben

Ahogy már említettük, az adóbevallás 2025-ben már nem úgy néz ki, mint korábban. A DÁP bevezetésével az adózók adatai automatikusan megjelennek a rendszerben és a NAV által előkészített bevallások szinte teljesen kitöltve állnak majd készen – az adózónak (vagy a könyvelőnek) csak jóvá kell hagynia, vagy ha szükséges, kiegészítenie azokat.

Ez a látszólagos egyszerűsödés valójában jelentős átalakulást hoz a könyvelők munkájában. Nézzük, milyen változásokra kell számítani!

A könyvelői szerep újradefiniálódik: a rendszer fokozatosan átveszi a korábbi adminisztratív feladatokat, így a könyvelők egyre inkább ellenőrző és szakmai tanácsadó szerepbe kerülnek. A NAV készíti el a bevallás tervezetét, de a könyvelő felelőssége, hogy az minden adatban helyes, teljes és határidőre benyújtott legyen.

Gyorsabb adatfeldolgozás: a rendszer automatikusan szinkronizálja az adatokat különféle forrásokból – például bankszámlamozgásokból, járulékbevallásokból vagy foglalkoztatási nyilvántartásokból. Ez felgyorsítja a folyamatokat, de a könyvelőnek tudnia kell, mit honnan vesz át a rendszer, és mi az, amit ellenőrizni kell.

Kevesebb lesz a kézi adatbevitel: cserébe viszont több lesz a digitális figyelem és kontroll. Nem az lesz a kérdés, hogy sikerült-e beírni mindent, hanem az, hogy a rendszer által begyűjtött adatok pontosak, relevánsak és hiánytalanok-e.

Új ismeretekre is szükség lesz: a könyvelőknek meg kell ismerniük a DÁP működését, a jogosultságkezelés logikáját, valamint azt, hogyan lehet adatokat exportálni, ellenőrizni vagy akár technikai hibákat értelmezni. A számviteli tudás mellett a digitális kompetenciák is elengedhetetlenné válnak.

Hogyan érinti a DÁP a könyvelői folyamatokat?

A DÁP 2025-ben gyorsítja, de nem egyszerűsíti a könyvelők dolgát. A klasszikus adatbekérés, papíralapú bizonylatok vagy különálló Excel-táblák helyett mostantól:

automatikus adatokkal dolgozunk, de ezeket

ellenőrizni, kiegészíteni, jóváhagyni kell.

A könyvelő így már nemcsak számol, hanem digitális adatmenedzserként is működik. Az olyan funkciók, mint az Ügyfélkapu+ könyvelői hozzáférés vagy a DÁP könyvelői jogosultságkezelése a napi munka részévé válnak. Ez azt is jelenti, hogy modern technológiai eszközök és szoftverek nélkül nem lehet lépést tartani. Aki már most elkezd ismerkedni ezekkel a felületekkel, versenyelőnybe kerül – aki halogat, hamar lemarad.

Adóbevallás 2025: ezekre a határidőkre figyelj könyvelőként

A 2025-ös adóbevallási időszak nemcsak a megszokott éves határidők miatt lesz kiemelten fontos, hanem azért is, mert ez lesz az első év, amikor a DÁP-alapú bevallási rendszer élesben működik. Ez azt jelenti, hogy sok adózó már automatikusan kitöltött bevallási tervezettel találkozik, amit vagy elfogad, vagy kiegészít – mindezt digitálisan, a DÁP felületén keresztül.

A könyvelőknek ezért nemcsak a szokásos határidőkre kell figyelniük, hanem az új rendszer saját ütemezésére is. A személyi jövedelemadó-bevallás leadási határideje május 20. marad, ezt nem érinti a változás. Viszont július 1-jére tervezik a DÁP és a NAV rendszereinek teljes körű integrációját, ami után minden releváns adózási adat automatikusan elérhető lesz az új platformon.

Fontos továbbá, hogy az év végi zárások már nem a megszokott manuális módon történnek, hanem az adatok automatikusan bekerülnek a rendszerbe. A könyvelők feladata 2025-től nem az adatok begyűjtése, hanem azok ellenőrzése, kiegészítése és véglegesítése lesz – vagyis a hangsúly áttevődik a minőségbiztosításra és a digitális jelenlétre.

Fotó: Getty Images