Zéró hulladékkibocsátás: megéri fáradozni érte!

Szinte biztos, hogy a környezettudatossággal már gyermekkorodban találkoztál otthon vagy az óvodában, és számos praktikát már akkor magadévá tettél. Lényegében ugyanez a szemléletmód húzódik a fenntartható gazdasági modellek mögött is, amelyek kidolgozása ugyanakkor már komolyabb kihívást jelent. Ebben segíthet a Zero Waste Europe, amelynek irányelvei alapján nemcsak vállalkozások, de akár egész városok is elérhetik a hulladékmentességet. Ha érdekel hogyan, ez a cikk neked szól! 

Környezetünk megóvásának első lépése, hogy egyéni szinten, saját magunk teszünk érte. Nem használunk például a természetre káros vegyszereket, nem vásárolunk egyszer használatos eszközöket, amit pedig csak lehet, újrahasznosítunk. Kerüljük az egyszer használatos csomagolást is, törekszünk arra, hogy környezetkímélő módon közlekedjünk, és mindezek mellett spórolunk a vízzel és az energiával is. Ha minderre figyelünk, elmondhatjuk: sokat tettünk bolygónk és saját magunk egészségéért. Ám az ökotudatosságnak csak akkor lesznek látható, tapasztalható eredményei, ha nem csak magánakcióként, hanem egy össztársadalmi társasjátékként gyakoroljuk azt, amelyben az egyéneken kívül részt vesznek az intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok. De mit tehetünk még?

Cél a zéró hulladék

A távlati célkitűzés nem más, mint nullára redukálni a hulladékkibocsátást. Ennek elérésére jött létre a Zero Waste Europe, egy közösségekből, szervezetekből, helyi vezetőkből, szakértőkből és változási ügynökökből álló európai hálózat. A szervezet síkraszáll a fenntartható rendszerek és az erőforrásokhoz való viszonyunk újratervezése mellett, ezáltal is felgyorsítva az igazságos átmenetet a nulla hulladékkibocsátás felé. Céljuk az is, hogy az újrahasznosítás környezeti ártalmak, vagyis égetés és káros anyagok levegőbe, talajba, vízbe való kibocsátása nélkül valósuljon meg.

7 lépés a nulla kibocsátásig

Mindezek eléréséhez ugyanakkor – nulladik lépésként – meg kell reformálni a szemléletmódot és közösségi szinten is el kell sajátítani annak gondolatát, hogy hulladékgazdálkodásról az erőforrás-gazdálkodásra kell áttérni. Íme a hálózat hétpontos sorvezetője:

1. Elutasítás-újragondolás-újratervezés

A szükségtelen termékek elutasítása, illetve a termelés és fogyasztás módjának megváltoztatása. Az új üzleti modellek megalkotásánál kulcsszempont az erőforrás-felhasználás optimalizálása, a pazarlás csökkentése az áruk és a csomagolások előállítása során.

2. Újrahasznosítás

Az anyagmennyiség, a környezeti terhelés és az ökológiai lábnyom minimalizálása. Törekedjünk arra, hogy a nem hulladéknak minősülő termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználjuk.

3. Előkészítés az újrafelhasználásra

Ellenőrzési, tisztítási vagy javítási műveletek, amelyek során a hulladékká vált termékeket, összetevőket úgy készítjük elő, hogy minden egyéb előfeldolgozás nélkül újrafelhasználhatók legyenek.

4. Újrahasznosítás/komposztálás/anaerob lebontás

Kiváló minőségű anyaghasznosítás a szelektíven gyűjtött hulladékokból.

5. Anyag- és vegyi visszanyerés

Olyan környezetbarát technológiák alkalmazása, amelyek révén hasznosítható anyagokat nyerünk ki vegyes hulladékból.

6. Maradékkezelés

Ami a vegyes hulladékból nem hasznosítható, azt a lerakás előtt biológiailag stabilizálják.

7. Ami elfogadhatatlan

Mindazon megoldások, amelyek nem teszik lehetővé az anyag visszanyerését, nagy környezetterheléssel járnak és veszélyeztetik a nulla hulladékra való átállást. Ezek közé tartozik a hulladékégetés, műanyagból való tüzelőanyag-előállítás, a nem stabilizált hulladék lerakása, elgázosítás, pirolízissel való lebontás, illetve illegális szemétlerakás.

Egyszerű ötlet, 15 százalékos csökkenés

Azt, hogy a szemlélet mennyire sikeres, az is mutatja, hogy a program 2007-es indulása óta Európa-szerte már 450 önkormányzat csatlakozott a programhoz. A célkitűzések elérésére számtalan jó gyakorlat alakult ki: ezek közé tartozik a németországi Tübingenben bevezetett különadó a műanyag csomagolásokra, melynek révén 15 százalékkal csökkent a közterületi hulladék mennyisége. A milánói példa pedig azt bizonyítja, hogy sűrűn lakott területeken is érdemes a biohulladék (élelmiszerhulladék) gyűjtésére fókuszálni. Az észak-olasz nagyvárosban bő 10 év alatt sikerült megháromszorozni a begyűjtött mennyiséget. Az Egyesült Királyságban található Newportban a strukturált szelektívbegyűjtést sikerült úgy megreformálni, hogy a lakossági költségek jelentősen csökkentek, az újrahasznosítási arány pedig jelentősen nőtt, már eléri a 66 százalékot.

A kulcs a szemléletmód, amelyet mind egyéni, mind közösségi szinten el kell sajátítani ahhoz, hogy közvetlen és tágabb környezetünk, de az egész bolygó is élhetőbb legyen. Ha érdekel ez a téma és inspirációra lenne szükséged, válogass kedvedre a ZöldZóna egyéb edukatív és izgalmas, a mikro-, illetve kis- és középvállalkozásoknak szóló fenntarthatósági cikkei között!

Képforrás: Getty Images